A stratégiai árképzés egy kereskedelmi cég esetében az egyik, sőt talán a legfontosabb sikerkritérium. Ez amilyen egyszerűen hangzik, valójában éppen annyira bonyolult, hiszen sok szempontot kell figyelembe venni, és a körülmények pedig bármikor megváltozhatnak. Az egyik fontos tényező, ami kulcsszerepet játszik az árazásban: a logisztika.
Közgazdaságtanilag a logisztika fő célja, hogy minimalizálja az összköltséget a szükséges kiszolgálási színvonal biztosítása mellett. Éppen ezért erős ráhatással van a cég működésére: a jövedelmezőségre, a fogyasztók elégedettségére, a piaci részesedésre és magára a teljes logisztikaköltségre is. Partnerünk, a PriceKit segítségével végigvesszük, hogy pontosan mik a logisztikai költség elemei, és hogyan függenek össze a végső árral – a szállítási költségekre részletesebben is kitérünk.
A logisztikai költség elemei
Kiszolgálási színvonal – Az elmaradt értékesítés költsége: Azt a vevőköltséget méri, amit a nem megfelelő kiszolgálási színvonalból adódó elmaradt értékesítés okoz.
Információs költségek és a rendelés-feldolgozás költségei: Ide soroljuk a belső és külső kommunikációs költségeket, valamint a rendeléssel kapcsolatos költségeket (rendelés-bevitel, rendelés-feldolgozás, rendelés-továbbítás).
A raktározás költségei: Ezt további két csoportra lehet osztani, a kibocsátási- és a tárolási költségekre. Az előbbi a termékek be- és kitárolásához szükséges költségeket jelenti, míg az utóbbi a raktár fenntartásának költségeihez kapcsolódik.
Készletezési költségek: Ezek azok a költségek, amelyek együtt mozognak a készletszinttel. Ide is több fontos költségtípust sorolunk, például a készlethez kapcsolódó szolgáltatások költségeit, a tárolási hely költségeit és a készlet kockázati költségeket (pl. biztosítás).
A szállítási költségek árazási stratégiái
Ide értendő minden, a szállításhoz kapcsolódó költség. Mérhető teljes egészében vagy szegmensenként: például vevőnként, termékenként, bejövő vagy kimenő árukra vonatkozó költségként.
Az e-kereskedelemmel kapcsolatos fogyasztói kutatások rámutatnak: a vevők számára fontos döntési szempont, hogy egy webshopban mekkora szállítási díjat kell fizetni. De vajon melyik árazási módszer támogatja legjobban az e-kereskedőt üzleti céljai elérésében? Nézzük meg két igen elterjedt stratégia előnyeit és hátrányait.
Rögzített áras szállítási díj
Kosárértéktől független, egységes árazás: bármennyiért vásárol a vevő, a szállítási díj (akár a szállítási módtól is függetlenül) ugyanannyi.
Előnye: Egyszerű, mind a kereskedő (modellezések, számítások), mind a vásárló (1 szállítási díj/1 szállítási mód) számára.
Hátránya: Legnagyobb hátránya az, ami a másik árazási stratégia legnagyobb előnye. A rögzített áras változatnál nincs semmilyen kosárérték-növelő ösztönzés. Így kisebb lehet az átlagos kosárértéked, amivel nemcsak direkt módon termelhetsz veszteséget (hiszen tudjuk: meg nem szerzett profit = veszteség), de akár azon versenytársaiddal szemben is hátrányba kerülhetsz, akik a másik, a következő pontban bemutatott szállítási díjstruktúrát használják.
Kosárérték alapú, degresszív szállítási díj
Ahogy növekszik a kosárérték, úgy csökken – általában sávosan – a kiszállítás ellenértéke.
Előnye: Nagyobb végösszegű vásárlásra ösztönöz, mivel az egyre kedvezőbb szállítási összeg motiválja a vevőt. Már bevált megoldás, amikor a fizetési folyamat során egy, a kosárban lévő termékhez egy másik, hozzá valamilyen módon kapcsolódó árut ajánlasz fel. Úgy természetesen, hogy közben felhívod a vásárlód figyelmét arra, hogy több termék megrendelése esetén kevesebb pénzébe kerül annak házhoz szállítása.
Hátránya: Minden kedvezmény, amit ebből a díjból adsz, eszi a marzsodat, amely, ha kicsi, akkor talán nem érdemes ezt a stratégiát követned. Mert az esetleges pozitív hozadékai ellenére is rosszabbul jársz, mint a rögzített áras módszer esetében.
Továbbá ennek az árazási stratégiának a modellezése sem egyszerű, főként akkor, amikor a kosárérték-növelő hatásának vizsgálata van soron.
Mindkét módszerre jellemző a bizonyos kosárértéken felül, a szállítási és fizetési módtól független, ingyenes szállítás.
Az imént említett kettőn kívül még sok egyéb árazási stratégia létezik, például kosárértéktől független ingyenes szállítás, súly- vagy térfogat-alapú szállítási díj. Üzleti modelltől és céloktól függ, hogy melyik módszer a legeredményesebb.
Hogyan függ össze a logisztika és az árazás?
A logisztikai rendszer működésére és költségeire jelentős hatással van, ha áremelés vagy árcsökkentés történik. Mert ha például megnövekszik a kereslet egy termék iránt, akkor a szállítási költségek is nőnek. Ezek alapján elég egyértelmű, hogy amennyiben nőnek a vállalat logisztikai költségei, a legtöbb esetben szükséges az árstratégiát is megváltoztatni, a piaci árat növelni, különben nem lesz nyereséges az eladás.
Amikor a cég a kiszolgálási színvonalról és az árazásról hoz döntéseket, kénytelen a fogyasztói és piaci igények mellett a logisztikai költség nagyságát is figyelembe venni – természetesen a logisztikai költséget teljes egészében kell vizsgálni, minden elemét figyelembe véve! Erre azért van szükség, mert a logisztikai költségek között szoros összefüggések állnak fenn, tehát amikor egyes költségek csökkennek, azokkal alapvetően magukkal vonják más költségek növekedését. Tehát célszerű meghatározni egy olyan optimális árat, szintet, amit a cégek megfelelően tudnak követni.
Automatizált segítség az árazásban
Az optimális árak meghatározásában komoly segítség lehet egy olyan árazást támogató szoftveres megoldás, amilyen a magyar fejlesztésű PriceKit. Az árazás idő- és költségigényes feladatának jelentős részét leveszi a kereskedő válláról, segít megérteni a teljes piacot és pontos árstratégiai döntéseket hozni.
Ha nem szeretnél profitot hagyni a piacon, akkor kattints a pricekit.ro weboldalra, és ismerd meg az automatizált árazás további előnyeit!
